Ha érdeklik a bolygók, a jó hír az, hogy a saját Naprendszerünkben rengeteg választék közül választhat. A Szaturnusz gyűrűs szépségétől, a hatalmas Jupiter tömbjén át a Vénusz ólomolvadási hőmérsékletéig Naprendszerünk minden egyes bolygója egyedi – saját környezettel és saját történettel mesélhet el Naprendszerünk történetéről.
Ami szintén elképesztő, az a bolygók méretbeli különbsége. Míg az emberek úgy gondolják a Földet, mint egy nagy bolygót, a valóságban eltörpül a Naprendszerünk külső peremén megbúvó hatalmas gázóriások mellett. Ez a cikk a bolygókat méret szerinti sorrendben tárja fel, egy kis kontextussal, hogy hogyan kerültek oda.
A Naprendszer rövid története:
Körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Naprendszer létrejött, nem élt ember amit születéséről tudunk több forrásból származik: többek között a Földön és más helyeken található kőzetek vizsgálata, más naprendszerek kialakulása és számítógépes modellezése. Ahogy egyre több információ érkezik, a Naprendszerre vonatkozó egyes elméleteinknek meg kell változniuk, hogy megfeleljenek az új bizonyítékoknak.
Ma a tudósok úgy vélik, hogy a Naprendszer egy forgó gáz- és porfelhővel kezdődött. A középpontjában lévő gravitációs vonzás végül összeomlott, és létrejött a Nap. Egyes elméletek szerint a fiatal Nap energiája elkezdte eltolni a könnyebb gázrészecskéket, míg a nagyobb, szilárdabb részecskék, például a por közelebb maradtak benne.
A művész elképzelése a formálódó naprendszerről. Köszönetnyilvánítás: NASA/FUSE/Lynette Cook
Évmilliók és milliók során a gáz- és porrészecskék kölcsönös gravitációjuk miatt vonzották egymást, és elkezdtek egyesülni vagy összeomlani. Ahogy nagyobb anyaggömbök alakultak ki, elsöpörték a kisebb részecskéket, és végül megtisztították pályájukat. Ez vezetett a Föld és a Naprendszerünk többi nyolc bolygójának megszületéséhez. Mivel a gáz nagy része a rendszer külső részeibe került, ez magyarázatot adhat arra, hogy miért léteznek gázóriások – bár ez a feltételezés nem igaz az univerzumban felfedezett többi naprendszerre.
Az 1990-es évekig a tudósok csak a saját Naprendszerünk bolygóiról tudtak, és akkoriban elfogadták, hogy kilenc bolygó létezik. A teleszkóp-technológia fejlődésével azonban két dolog történt. A tudósok exobolygókat fedeztek fel, vagyis olyan bolygókat, amelyek a Naprendszerünkön kívül esnek. Ez azzal kezdődött, hogy a Jupiternél sokszor nagyobb masszív bolygókat találtak, majd végül olyan bolygókat találtak, amelyek sziklás – akár még néhány, amely közel áll a Föld méretéhez .
A másik változás az volt, hogy a Naprendszer legtávolabbi bolygójának tekintett Plútóhoz hasonló világokat találtunk, messze saját Naprendszerünkben. Eleinte a csillagászok elkezdték bolygóként kezelni ezeket az új világokat, de ahogy egyre több információ érkezett, a Nemzetközi Csillagászati Unió ülést tartott, hogy jobban kitalálják a meghatározást.
Hubble kép a Plútóról és néhány holdjáról, a Charonról, a Nixről és a Hidráról. A kép elismerése: NASA, ESA, H. Weaver (JHU/APL), A. Stern (SwRI) és a HST Pluto Companion Search Team
Az eredmény az volt a Plútó újradefiniálása és a világok törpebolygóként kedvelik. Ez az IAU jelenlegi bolygódefiníciója:
„Egy égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b) elegendő tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy öngravitációja leküzdje a merev test erőit, így hidrosztatikus egyensúlyi (majdnem kerek) alakot vesz fel, és (c) kitisztult. pályája körüli környéken.”
A nyolc bolygó mérete:
A NASA szerint , ez a Naprendszerünk nyolc bolygójának becsült sugara, méret szerinti sorrendben. Nálunk is szerepel a Földhöz viszonyított sugarak méretei hogy jobban el tudja képzelni őket.
- Jupiter (69 911 km / 43 441 mérföld) – a Föld méretének 1120%-a
- Szaturnusz (58 232 km / 36 184 mérföld) – a Föld méretének 945%-a
- Uránusz (25 362 km / 15 759 mérföld) – a Föld méretének 400%-a
- Neptunusz (24 622 km / 15 299 mérföld) – a Föld méretének 388%-a
- Föld (6371 km / 3959 mérföld)
- Vénusz (6052 km / 3761 mérföld) – a Föld méretének 95%-a
- Mars (3390 km / 2460 mérföld) – a Föld méretének 53%-a
- Merkúr (2440 km / 1516 mérföld) – a Föld méretének 38%-a
Nyolc bolygó és egy törpebolygó a Naprendszerünkben, megközelítőleg méretarányosan. A Plútó egy törpebolygó a jobb szélen. A bal szélen a Nap. A bolygók balról: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz. Köszönet: Lunar and Planetary Institute
A Jupiter a Naprendszer főembere, és úgy gondolják, hogy felelős azért, hogy befolyásolja a kisebb objektumok útját, amelyek hatalmas tömegével sodródnak. Néha üstökösöket vagy aszteroidákat küld a belső Naprendszerbe, néha pedig eltereli azokat.
A Szaturnusz, amely leginkább a gyűrűiről híres, több tucat holdnak ad otthont – köztük a Titánnak, amelynek saját atmoszférája van. A külső Naprendszerben csatlakozik hozzá az Uránusz és a Neptunusz, amelyekben mindkettő hidrogén-, hélium- és metánatmoszférával rendelkezik. Az Uránusz a Naprendszer többi bolygójával szemben is forog.
A belső bolygók közé tartozik a Vénusz (egykor a Föld ikertestvérének számított, legalábbis addig, amíg fel nem fedezték forró felszínét); Mars (olyan bolygó, ahol a múltban folyékony víz áramolhatott); A Merkúr (amelynek annak ellenére, hogy közel van a Naphoz, pólusain jég található) és a Föld, az egyetlen eddig ismert bolygó, amelyen élet van.
Ha többet szeretne megtudni a Naprendszerről, tekintse meg az alábbi forrásokat:
Bolygók (NASA)
Naprendszer (USGS)
A bolygók felfedezése (Nemzeti Légi és Űrmúzeum)
Windows az Univerzumba (Országos Földtudományi Tanárok Szövetsége)
Naprendszer (National Geographic, ingyenes regisztráció szükséges)