Tavaly nyáron a Parker Solar Probe elrepült a Vénusz mellett, hogy közelebb repüljön a Naphoz. Kissé meglepetésre az űrszonda egyik kamerája, a Wide-field Imager for Parker Solar Probe, vagyis a WISPR lenyűgöző képet készített a bolygó éjszakai oldaláról 12380 km távolságból.
A kép meglepetése az volt, hogy a WISPR – egy látható fényű kamera – látszólag infravörös fényben rögzítette a Vénusz felszínét.
A küldetés tudósai arra számítottak, hogy a WISPR megfogja a Vénusz vastag szén-dioxid-felhőit, amelyek általában akadályozzák a felszínre nyíló kilátást. De ehelyett a kamera átlátott a felhőkön, felfedve Aphrodite Terra sötét árnyalatú alakját, a Vénusz egyenlítője közelében fekvő hegyvidéki területet. A funkció sötétnek tűnik az alacsonyabb hőmérséklete miatt, körülbelül 85 Fahrenheit-fokkal (30 Celsius-fokkal) hidegebb, mint a környezete.
'A WISPR-t látható fény megfigyelésére szabták és tesztelték' - mondta Angelos Vourlidas, a WISPR projekt tudósa. 'Arra számítottunk, hogy felhőket látunk, de a kamera egyenesen a felszínre nézett.'
Míg a Parker Solar Probe fókuszában a Nap áll, A NASA szerint s hogy a Vénusz kritikus szerepet játszik a küldetésben. Az űrszonda hétéves küldetése során összesen hétszer süvít el a Vénusz mellett, és gravitációs segédeszközként használja a bolygót. Ez lehetővé teszi, hogy az űrhajó egyre közelebb repüljön a Naphoz.
A 2020 júliusi átrepülés a hét gravitációs gólpassz közül a harmadik volt.
A NASA Parker szoláris szondája közelről látta a Vénuszt, amikor elrepült a bolygó mellett 2020 júliusában. A tudósok által észlelt egyes jellemzők fel vannak tüntetve ezen a megjegyzésekkel ellátott képen. A Vénusz alsó részén megjelenő sötét folt a WISPR műszer műtárgya.
Köszönetnyilvánítás: NASA/Johns Hopkins APL/Naval Research Laboratory/Guillermo Stenborg és Brendan Gallagher
'A WISPR hatékonyan rögzítette a Vénusz felszínének hőkibocsátását' - mondta Brian Wood, a washingtoni amerikai haditengerészeti kutatólaboratórium asztrofizikusa és a WISPR tudósa. Wood hozzátette, hogy a kép hasonló a Vénuszt jelenleg tanulmányozó japán Akatsuki űrszonda által készített képhez, és olyan kamerákat tartalmaz, amelyek közel infravörös hullámhosszon képesek rögzíteni a fényt.
A képen látható fényes csíkokat jellemzően töltött részecskék – úgynevezett kozmikus sugarak – és az űrporszemcsék által visszavert napfény, valamint az űrhajó szerkezeteiből kilökődő anyagrészecskék kombinációja okozza, miután ezekkel a porszemcsékkel ütközött. A csíkok száma a pálya mentén változik, vagy amikor az űrszonda különböző sebességgel halad, és a tudósok még mindig vitákat folytatnak a csíkok eredetéről.
Íme egy pillantás a képalkotás rajongó (és egykori egyetemi író) Jason Major „megtisztított” verziójára:
A Parker Solar Probe Vénusz képének tisztított és színezett (finom) változata, amely 2020 júliusában gyűjtött adatokból készült. Az űrszonda WISPR műszere az éjszakai oldalon a felhőkön keresztül közeli infravörös sugárzással kémlelte a felszínt. @JHUAPL @USNRL pic.twitter.com/oa41X3uadw
- Jason Major (@JPMajor) 2021. február 25
A WISPR-t úgy tervezték, hogy képeket készítsen a napkoronáról és a belső helioszféráról látható fényben, valamint képeket készítsen a napszélről és annak szerkezeteiről, amint azok közelednek és repülnek az űrszondához. A Vénusznál a kamera egy fényes peremet észlelt a bolygó széle körül, amely valószínűleg éjszakai fényt jelent – a magas légkörben lévő oxigénatomok által kibocsátott fényt, amelyek az éjszakai oldalon molekulákká rekombinálódnak.
Ez a meglepő megfigyelés visszaküldte a WISPR csapatát a laborba, hogy megmérjék a műszer infravörös fényre való érzékenységét.
Illusztráció: a Parker Solar Probe űrszonda közeledik a Naphoz. Kredit: Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma
Ha a WISPR valóban látja infravörös sugárzását, akkor váratlan új módszert jelenthet a küldetés számára a Nap körül keringő por tanulmányozására. A tesztelés érdekében a WISPR csapata hasonló megfigyeléseket tervezett a Vénusz éjszakai partjáról a Parker Solar Probe legutóbbi Vénusz-repülése során – amely éppen 2021. február 20-án történt. A küldetéscsoport tudósai azt várják, hogy megkapják és feldolgozzák ezeket az adatokat elemzés céljából. április vége.
De ha Aphrodite Terra megjelenése egyfajta „bolond” volt, az azt jelentheti, hogy a WISPR egy korábban ismeretlen nyílást fedezett fel a sűrű Vénusz-felhőkben, és egy röpke ablakot mutatott be, amely a bolygó felszínének egy részét mutatta.
– Akárhogy is, – mondta Vourlidas –, néhány izgalmas tudományos lehetőség vár ránk.
Forrás: NASA
