Ma nincs válasz, csak egy kérdés. De ez az egyik legérdekesebb és legjelentősebb kérdés, amit feltehetünk.
Honnan jön az élet?
Hogyan jutottunk el abból, hogy nincs élet a Földön, ahhoz a gazdag bőséghez, amelyet ma látunk?
Charles Darwin először publikálta modern evolúciós elméleteinket – azt, hogy a Földön minden élet összefügg; alkalmazkodni és idővel változni. Tekintse meg bármelyik két lényt a Földön, és visszavezetheti őket egy közös ősre. Az embereknek és a csimpánzoknak legalább 7 millió évvel ezelőtti közös ősei vannak.
Nyomon követni elég messzire, és rokona az első emlősnek, aki 220 millió évvel ezelőtt élt. Valójában Ön és a baktériumok nyomon követhetik azt a családtagot, aki több milliárd évvel ezelőtt élt. Menjen vissza, és elérje a legrégebbi, körülbelül 3,9 milliárd évvel ezelőtti élet bizonyítékát a Földön.
De ameddig az evolúció el tud vinni minket.
A Föld 4,5 milliárd éve létezik, és ezek a korai évek teljesen ellenségesek voltak az élettel szemben. A korai légkör mérgező volt, és az állandó aszteroidabombázás a tájat olvadt kőzetek világméretű óceánjává kavarta.
Amint a környezet viszonylag lakhatóvá rendeződött, megjelent az élet. Csak félmilliárd évvel a Föld keletkezése után.
Hogyan ugrott tehát az élet a nyers vegyszerekről a ma látható evolúciós folyamat felé? Ennek a rejtélynek a kifejezése azősnemzésés a tudósok több elméleten dolgoznak annak magyarázatára.
Az egyik első nyom az aminosavak, az élet építőkövei. 1953-ban Stanley Miller és Harold Urey bebizonyították, hogy az aminosavak természetes módon is képződhetnek a korai Föld környezetében. Megismételték a légkört és a jelenlévő vegyszereket, majd elektromos szikrákat használtak a villámcsapások szimulálására.
Meglepő módon sokféle aminosavat találtak a kapott őslevesben.
Más tudósok megismételték a kísérletet, még a légköri viszonyokat is megváltoztatva, hogy megfeleljenek a korai Föld más modelljeinek. Víz, metán, ammónia és hidrogén helyett azon gondolkodtak, mi történne, ha a légkörben vulkánkitörésekből származó kénhidrogén és kén-dioxid lenne. Az óceán fenekén található vulkáni szellőzőnyílások körüli környezet tökéletes hely lehetett az élet beindításához, és olyan nehézfémeket vitt be, mint a vas és a cink. Talán a fiatalabb, illékonyabb Nap ultraibolya sugarai vagy a természetes uránlerakódások bőséges sugárzása játszott szerepet abban, hogy az életet egy evolúciós folyamatba lendítették.
A fehér törpe körüli felaprított aszteroida művészi koncepciója (NASA/JPL-Caltech)
Mi van, ha az élet egyáltalán nem indul el a Földön? Mi lenne, ha az építőelemek az űrből származnának, és évmilliókon keresztül sodródnának a kozmoszban. A csillagászok aminosavakat fedeztek fel üstökösökben, sőt még távoli gáz- és porfelhőkben lebegő alkoholt isTalán nem a szerves vegyszerek voltak az elsők, hanem az önszerveződési folyamat. Vannak példák szervetlen vegyszerekre és fémekre, amelyek megfelelő körülmények között képesek megszervezni magukat. Először az anyagcsere folyamata volt, majd a szerves vegyszerek átvették ezt a folyamatot.
A tanulmány szerint a termofil (hőszerető) baktériumok az utolsó élőlények közé tartoznak a Földön. Köszönetnyilvánítás: Mark Amend / NOAA Photo Library
Még az is lehetséges, hogy az élet többször is kialakult a Földön különböző korszakokban. Bár minden általunk ismert élet kapcsolatban áll egymással, előfordulhat, hogy talajunkban vagy óceánjainkban a mikrobiális életformák árnyékökoszisztémája teljesen idegen számunkra.Szóval hogyan került ide az élet? egyszerűen nem tudjuk.
Talán felfedezzük az életet más világokon, és ez nyomot ad, vagy a tudósok létrehoznak egy kísérletet, amely végre megismétli a nem-életből az életbe való ugrást.
Lehet, hogy soha nem találjuk meg a választ.
Podcast (hang): Letöltés (Időtartam: 4:16 – 3,9 MB)
Iratkozz fel: Apple Podcastok | RSS
Podcast (videó): Letöltés (91,4 MB)
Iratkozz fel: Apple Podcastok | RSS