Első pillantásra azt hinné az ember, hogy a Kertesz-kráter fenekén lévő fehér anyag jég, főleg, hogy ezt az anyagot szülőbolygóján, a Merkúron is megerősítették. A Caloris-medencében található, 19 mérföldes (31 kilométeres) kráterről készült új felvétel szabálytalan mélyedéseket vagy üregeket mutat, amelyek kiugrik a NASA MESSENGER űrszondája által készített színfoltos képen. További közeli képek a korábbi hágókról az ugrás alatt.
„A Kertész-kráter fenekén lévő fényes anyag nem az a vízjég, amelyről nemrégiben megerősítették, hogy a Merkúr pólusaihoz közeli kráterekben van, de lehet, hogy úgy viselkedik, mint a jég egy másik bolygón” – írta 2012-ben a NASA.
„A Merkúr nappali hőmérséklete a legtöbb szélességi fokon olyan meleg, hogy a Naprendszer más helyein stabil kőzetek lényegében elpárologhatnak a Merkúron. Ez az egyik elmélet ezeknek a fényes, szabálytalan elemeknek a kialakulására, amelyek üregekként ismertek itt és a Merkúr sok más kráterében.
Sokat kell még tanulni, ezért a tudósok valószínűleg hálásak, hogy a MESSENGER még mindig a tervezett élettartamán túl is dolgozik. Eredetileg 2011-ben kellett volna befejeződnie, de küldetését tovább bővítették, hogy megvizsgálják a napmaximum hatásait a Naprendszer Naphoz legközelebbi bolygójára.
Ez a fotómozaik a Kertesz-krátert mutatja a Merkúron, a bolygó Caloris-medencéjében, ahogy azt a NASA MESSENGER küldetése látja. Köszönetnyilvánítás: NASA/Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma/Washingtoni Carnegie Intézet
A Kertész-kráter oldalnézete a Merkúron, a NASA MESSENGER űrszondájával. Köszönetnyilvánítás: NASA/Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma/Washingtoni Carnegie Intézet
3D-s nézet a Kertesz-kráterről a Merkúr Caloris-medencéjében. Mozaik a NASA MESSENGER űrszondájáról. Köszönetnyilvánítás: NASA/Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriuma/Washingtoni Carnegie Intézet