Tehát a Holdra akarunk menni. Miért? Mert a Hold ideális „állomáshely” számunkra, hogy anyagokat és munkaerőt gyűjtsünk a Föld mély gravitációs kútján kívül. A Holdról küldhetünk küldetéseket a mélyűrbe és komppal telepeseket a Marsra. A turistákat egy rövid látogatás is érdekelheti. A bányavállalatok kétségtelenül ott akarnak majd tábort állítani. A tudományra való törekvés is nagy vonzerőt jelent. Bármilyen okból, ahhoz, hogy jelen legyünk ezen a kis poros műholdon, fel kell építenünk egy holdbázist. Legyen szó rövid vagy hosszú távról, az embernek meg kell kolonizálnia a Holdat. De hol élnénk? Hogyan élhetnénk túl ezen az ellenséges tájon? Itt lépnek közbe a szerkezetmérnökök, hogy megtervezzék és megépítsék a valaha elképzelt legszélsőségesebb élőhelyeket…
Az emberes Mars-küldetések a gyarmatosítási erőfeszítéseket illetően nagy hangsúlyt kapnak, ezért itt az ideje, hogy némi figyelmet fordítsanak a Hold gyarmatosításának folyamatban lévő és megalapozott elképzeléseire. Jelenleg van módunk oda eljutni (végül is közel 40 éve történt az Apollo 11), és a technológiánk kellően fejlett ahhoz, hogy életet tudjon fenntartani az űrben, a következő lépés az építés megkezdése... A „Building a Holdbázis”, megvizsgáljuk azokat a közvetlen problémákat, amelyekkel a mérnökök szembesülnek, amikor élőhelyeket terveznek egy holdi tájon.
A 'Holdbázis építése' Haym Benaroya és Leonhard Bernold kutatásain alapul ('Holdbázisok tervezése')
Még mindig folyik a vita arról, hogy az embernek előbb a Holdon vagy a Marson kell-e telepednie. A Marsot gyakran az emberiség legnagyobb kihívásának tekintik: a Földtől eltérő bolygón élni. De felhőtlen éjszakákon lenéz ránk a fényes és elérhető Hold. Innen szabad szemmel láthatjuk a holdbéli táj részleteit, csillagászatilag olyan közel van a bolygókhoz képest, hogy sokan úgy gondolják, hogy a Hold legyen az első kikötőnk, mielőtt elkezdené a hat hónapot (a legjobb esetben). utazás a Vörös bolygóra. Ez is segít, hiszen már jártunk ott…
A vélemény az elmúlt években némileg eltolódott a „Mars Direct” tervről (az 1990-es évek közepén) a „Moon First” ötletre, és erre a váltásra a közelmúltban George W. Bush amerikai elnök is kiemelte, amikor 2004-ben terveket fogalmazott meg. a Holdon való jelenlét helyreállításáértelőttelkezdhetjük a Mars tervezését. Van értelme; sok emberi fiziológiai probléma azonosításra vár, ráadásul a kolonizációs technológia csak akkor tesztelhető teljes mértékben, ha… nos… kolonizáció.
Annak megértése, hogy az emberi test hogyan fog alkalmazkodni az élethez alacsony G-tartományban, és hogy az új technológiák hogyan teljesítenek az otthonhoz elég közeli helyen, nem csak a holdtelepesek és az űrhajósok számára lesz biztosíték, hanem ésszerű is. Az űrkutatás elég veszélyes, a küldetés kudarcának kockázatának minimalizálása kulcsfontosságú lesz a Naprendszer emberes feltárásának jövője szempontjából.
Tehát hol kezdje a holdbázis tervezését? A szerkezettervezők „teendő” listáján előkelő helyen áll az építőanyagokban előforduló károk, amelyekkel vákuumnak vannak kitéve. A súlyos hőmérséklet-ingadozások, a nagy sebességű mikrometeorit hatások, a nyomás alatt álló élőhelyek nagy kifelé irányuló erői, az anyagok nagyon alacsony hőmérsékleten való ridegsége, valamint a nagy energiájú kozmikus sugarak és a napszél-részecskék által okozott kumulatív kopás mind-mind fontos szerepet játszik a tervezési fázisban. Az összes veszély körvonalazása után megkezdődhet a munka magukon a szerkezeteken.
A Hold a Föld 1/6-át kifejti gravitációs húzóerővel, így a mérnökök kevésbé gravitációs korlátokkal rendelkező szerkezeteket építhetnek. Ezenkívül helyi anyagokat kell használni, ahol és amikor lehetséges. Az építőanyagok Földről történő kilövési költségei csillagászatiak lennének, ezért az építőanyagokat inkább bányászni kell, mint importálni. A Hold-regolit (a holdkőzet finom szemcséi) például felhasználható az élőhelyek egy részének lefedésére, hogy megvédje a telepeseket a rákot okozó kozmikus sugaraktól, és szigetelést biztosítson. Tanulmányok szerint legalább 2,5 méter vastagságú regolit szükséges ahhoz, hogy az emberi szervezetet a „biztonságos” sugárzási háttérszinthez megvédjék. Nagy energiahatékonyságra is szükség lesz, ezért a terveknek erősen szigetelő anyagokat kell tartalmazniuk a minimális hőveszteség biztosítása érdekében. A meteorit-becsapódásokkal szembeni további védelmet kell figyelembe venni, mivel a Hold légköre nullához közeli, ami szükséges a beérkező űrszemét elégetéséhez. Talán jó ötlet lenne a földalatti lakások kialakítása?
A bázis tényleges felépítése önmagában nagyon nehéz lesz. Nyilvánvaló, hogy az alacsony G-környezet némi nehézséget okoz az építőmunkásoknak a közlekedésben, de a légkör hiánya nagyon károsnak bizonyulna. A fúrószerszámok körüli levegő pufferelése nélkül a dinamikus súrlódás felerősödik a fúrási feladatok során, és hatalmas mennyiségű hő keletkezik. A fúrószárak és a kő összeolvad, akadályozva a fejlődést. Ha bontási feladatokat kellene végrehajtani, a légüres robbanások számtalan nagy sebességű rakétát hoznának létre, amely átszakítana bármit az útjukban, és nincs légkör, amely lelassítaná őket. (Nem szeretnél bányászati tevékenység közben felfújható környezetben vacsorázni, ha egy szikladarab repülne el...) Ezenkívül a kilökődő por mindent elhomályosít, statikusan a gépekre rakódik, és mindent beszennyez. A légzsilipeken keresztül történő fertőtlenítés nem lesz elég hatékony ahhoz, hogy eltávolítsa az összes port az űrruhákról, a Hold porát lenyelnék és belélegeznék – ez az egészségügyi kockázat, amelyet nem fogunk teljesen felfogni, amíg ott nem vagyunk.
- Holdbázis építése: 1. rész – Kihívások és veszélyek
- Holdbázis építése: 2. rész – Élőhelyfogalmak
- Holdbázis építése: 3. rész – Szerkezeti tervezés
- Holdbázis építése: 4. rész – Infrastruktúra és közlekedés
A „Building a Moon Base” Haym Benaroya és Leonhard Bernold kutatásain alapul (“Holdbázisok tervezése')
Lásd még:
- Lunar Base Quarterly (LBQ)
- Lunarpedia.org
- Hold Társaság